Ma úgy alakult, hogy helyettesítenem kellett azt a lányt, Mását, akitől Pötty jött. Így áttettük a gyerekórát is mára. Negyed kettőkor fejeztem be a tanítást. Bevonatoztam Iljicsünk teréig. Ott a Kartoskában ettem egy kroska kartoskát brindzával és uborkás csirkével. Onnan metróval a szürke vonal Trubkaja megállójáig. A neten megnéztem a pontos címet, a Danyilovszkij val nevű utcát kellett megtalálnom. Ez nem volt nehéz, mert ki volt írva az irány. Utána meg csak a koldusok sorát kellett követnem, elvezettek a kolostorig. Nem értem, miért nem írnak ki útmutatókat, hogy ezeket a helyeket könnyebben megtalálja az ember. Büszkének kellene lenniük, hogy ennyire szép épületegyütteseik vannak.

Ez a legrégebben alapított és fennmaradt kolostor. Még Alexandr Nyevszkij legkisebbik fia, Danyiil Alexandrovics moszkvai nagyherceg alapította 1282-ben. Ő volt az első moszkvai nagyherceg. Felismerte, hogy mennyire fontos az orosz népet összefogni és egységbe rendezni moszkvai központtal. A kolostor alapításakor fatemplomot építettek, a Moszkva folyó jobbpartjára, mintegy öt versztányira a Kremltől. Fontos lelki szerepet töltött be, ide temették az alapító nagyherceget is 1303-ban. Halála után a kolostorral nem nagyon törődtek. Még a sír gondozásáról is megfelejtkeztek. Csak a 15. században jutott III. Iván nagyhercegnek eszébe, hogy rendbetegye a kolostort és újra gondozzák a nagy előd nyughelyét. Ha csak rajta múlik, minden maradt volna a régiben. A legenda szerint egyszer a nagyherceg lovagolni indult. A Moszkva folyó partján lovagoltak, amikor az egyik ló megbotlott, és lovasa leesett a lóról. Megjelent mellette egy ismeretlen, gazdagon öltözött férfi és azt mondta: „Danyiil moszkvai nagyherceg vagyok és engem ide temettek. Mondd meg Iván nagyhercegnek, hogy csak őnmagával törődik, és rólam megfeledkezett.” Attól kezdve imádkoztak a meghaltakért, Rettegett Iván pedig a kolosotort is rendbetetette. Megparancsolta, hogy építsenek kőtemplomot, majd 1560-ban a fiaival, Ivánnal és Fjodorral személyesen is résztvett a templom felszentelésén.  Ebben a templomban van a vlagyimiri Szűzanya ikon eredetije, amin ábrázolták Rettegett Ivánt, a fiait és a moszkvai metropolitát, Makarijt. Több száz éven keresztül adott otthont az atyáknak, gondozta a betérők lelkét. Ugyanakkor gazdasági és védelmi feladata is volt. A Moszkvától dél felé induló utat ők felügyelték. Komoly védőfala a tatátok ellen is hathatós védelmet nyújtott, bár ekkor még csak fából készült kerítés vonta körbe a kolostort. A kőfalat a hét bástyával a 17. században építették. Az októberi forradalom után a kolostort szinte teljesen tönkretették.Először idezárták azokat a papokat, akik megtagadták az új „hit”, a kommunista eszmék felvételét, akik nem kértek az átnevelésből. A szent relikviák eltűntek. Csak remélni lehet, hogy hívők vigyázzák őket. Később a valamikori kolostorudvaron Lenin apánk szobra kapott helyet. Körülötte gyerekbandák tomboltak. Az épületekben bűnöző gyerekek nevelőintézete kezdett működni. Rossz viselkedésért gyakran volt az a büntetésük, hogy a sírköveken ülve kellett enniük. Később a temetőt, ahol több híres amber aludta örök álmát, teljesen feldúlták és megsemmisítették. Ide volt eltemetve Gogol, Tretyakov, Rubinstejn, Perov...

1983-ban az egyház ezt a kolostort kapta elsőként vissza. Teljesen rendbehozták, a templomokat újraszentelték. Most itt van a Pravoszláv Egyház központja. Itt lakik a patriárka. Innen irányítja a pravoszláv hitűek lelki életét. A temetőben lehetetlen volt újra megtalálni, ki kicsoda, és a sírokat rekonstruálni. Ezért az elhaltakra emlékezve kápolna áll ma a helyén.

Nagyon bensőséges a kolostor hangulata a nagy méretei ellenére. Mindenhol színes fejkendős nők üldögélnek. Időnként átvonul egyik templomból a másikba egy egy feketébe öltözött, szakállas pópa. A nők egy része ilyenkor sűrű hajlongásba kezd. A park közepén szent kút van. Láncra erősített fémbögre van mellé téve. Egymás után, abból isszák a szent vizet. Sokan jönnek üvegekkel és viszik haza. Az 1731 és 32-ben épített Szvjátih otcov templom két szintes. Alul nem is érezni, hogy mennyire nagy. Mindenfele ikonok állnak benn, a hívők egyenként odajárulnak eléjük, imádkoznak, megcsókolják az ikonokat. Az emeleten vannak az alapító szent maradványai egy fa és arany koporsóban. Ott is sokan imádkoznak. Mások a benti padokon üldögélnek és vidáman beszélgetnek. Nagyon jó érzés volt közöttük lenni. Érezni lehetett, hogy az istentisztelet és az ima után megtisztult lélekkel, mennyire szabadok voltak ezek az emberek. A park kialakítása is olyan, hogy vannak kisebb nagyobb zugok, ahová elvonulhat az, aki magányra vágyik, egyedül szeretne imádkozni. De vannak olyan padokkal köberakott helyek, ahol most is vidám csoportok üldögéltek, pihentek és ették a kolostor pékségében sütött pirogot.

Negyed hat körül indultam vissza. Még bementem vásárolgatni kicsit. A metrómegálló mellett három bevásárlóközpont is csalogatja a vevőket. Kettőbe én is benéztem. Vettem magamnak trottyos nadrágot. Már régóta fáj rá a fogam.

Most meg az ágyon üldögélek és nagyon fáradt a lábam. Holnap jönnek a lányok vacsizni. Paprikás krumplit kapnak, pogácsát és kakaóscsigát, meg a kolostorból hozott kenyeret és pirogot.